A szakképzési centrumok részeként működő intézmények jogállásának változásáról tájékoztatta Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár az intézményvezetőket a szakképzési rendszer változásait ismertető értekezletsorozat zalaegerszegi állomásán. Fontos, hogy az intézményvezetők első kézből ismerjék meg a szakképzési törvény február közepén hatályba lépett végrehajtási rendeletének részletszabályait, és az információkat tovább tudják adni intézményük oktatóinak – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.Az igazgatóknak kulcsszerepe lesz az új rendszerben, mert az új szabályozás szerint az intézményvezető felel a szakképző intézmény szakmai munkájáért, az oktatói testület vezetéséért, és bizonyos kiadástípusok tekintetében gazdálkodik a szakképzési centrum által meghatározott pénzügyi keretekkel. Mindez az eddiginél nagyobb szakmai szabadságot jelent a jelenleg még tagintézményként működő szakképző intézmények számára. A szakképzési centrum szakmai irányítói feladatokat lát el, biztosítja az intézményi gazdálkodás szakmai hátterét, ellátja a beruházásokkal, létesítménygazdálkodással kapcsolatos feladatokat, és részt vesz a képzési szerkezet meghatározásában, a területi munkaerőpiaci igények figyelembevételével. A végrehajtási rendelet megszilárdítja a szakképzési centrumokban egy évvel ezelőtt bevezetett és a tapasztalatok szerint jól működő duális vezetési modellt, világosan elkülönítve az igazgatók, a főigazgató és a kancellár feladat- és hatásköreit.A helyettes államtitkár az elmúlt egy hónapban tizenkét megyeszékhelyen és egy budapesti helyszínen tartott munkaértekezletet a szakképző intézmények igazgatói számára.Kép: Shutterstock

Nagyobb szakmai önállóságot kapnak a szakképzési centrumok részeként működő intézmények

Nő az igazgatók jogköre

Pölöskei Gáborné közölte: a szakképzést a gyorsan változó környezet komoly kihívások elé állítja, de rá is kényszeríti a jó válaszok megtalálására, így a fejlődésre.Akik most jelentkeznek szakképzést biztosító intézménybe, többletlehetőségeket kapnak - utalt a helyettes államtitkár az új szakképzési törvényre.Tanulmányuk elején nem szakmát tanulnak, hanem ágazati szintű képzést kapnak. Szakmát a tudás birtokában választanak majd - tette hozzá.Pölöskei Gáborné beszélt az általános szakképzési ösztöndíj bevezetéséről is, amely eddig is elérhető volt a hiányszakmák esetében, de "ma már szinte minden szakma hiányszakma". &nbsp;A szakmák között nem lehet különbséget tenni, a gazdasági környezet fogja megtenni ezt - tette hozzá. &nbsp;Ignácz Bence, a Kecskeméti Szakképzési Centrum főigazgatója ritka pillanatnak nevezte az új iskolaépület átadását, amely egyfajta "útjelző tábla".Azt mutatja, hogy jó úton halad az intézmény. A korszerű szakképzésre képes iskola növeli a város megtartó erejét és jól képzett munkaerőt biztosít a környékbeli cégeknek - tette hozzá.Csaba Tünde tagintézményi vezető kiemelte: azért volt szükség a beruházásra, mert az két épület olyan rossz állapotban volt, hogy már a működést veszélyeztették. &nbsp;A 700 millió forintos átfogó fejlesztéshez a kormány biztosított anyagi forrást. A felújítás két lépésben valósult meg: a helyi védettséget élvező iskolaépületet teljesen felújították, míg az egykori mozi épületét elbontották, helyén új főépület létesült.Közölte, hogy a több mint ezer négyzetméteres új épület alsó szintjén természettudományos szertárak és szaktantermek, valamint egy nevelői szoba kapott helyet, az emeleten szaktantermek és irodák vannak. &nbsp;Kunszentmiklóson a 19. század vége óta zajlott "tanoncképzés". Eleinte a községi általános iskola épületében, 1945-1967 között pedig a református gimnázium régi épületében kaptak helyet a szakmunkástanulók.Ezután költözött az intézmény az egykori református internátus és a volt mozi épületébe, 1998-ban pedig felvette Virágh Gedeon nevét.Forrás: MTIKép: Shutterstock

A szakképzésen keresztül biztosított a gyerekek jövője - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Kunszentmiklóson, ahol átadta a Kecskeméti Szakképzési Centrum Virágh Gedeon Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája új főépületét

Pölöskei Gáborné: a szakképzésen keresztül biztosított a gyerekek jövője

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára az MTI-nek csütörtökön küldött közleményben kifejtette, a program célja az, hogy fejlesszék az intézmények vállalati kapcsolatait a gyakorlati képzés területén, javítsák az iskolák infrastruktúráját továbbá, hogy az ágazati képzőközpontok kialakításában részt vevő szakképzési centrumok számára szakmai és módszertani támogatást nyújtsanak."A kormány azt szeretné, hogy a fiatalok megfelelő tudáshoz és gyakorlathoz jutva sikeresek legyenek a munkaerőpiacon is. Ezért alakítottuk átláthatóbbá és rugalmasabbá a szakképzés teljes rendszerét, biztosítunk jelentős ösztöndíjakat a technikumokban vagy szakképző iskolákban tanulók széles körének és emeltük meg átlagosan mintegy 30 százalékkal az intézményekben dolgozók bérét. A színvonalas képzés érdekében támogatjuk az ágazati képzőközpontok létrehozását is" - fejtette ki Schanda Tamás a tárca közleményében.Hozzátette: a képzőközpontok a szakképzési centrumok vállalati kapcsolatainak erősítését, az intézmények hatékony és gazdaságos fenntartását, a szakképzési rendszer infrastruktúrájának fejlesztését szolgálják.Az ágazati képzőközpontokban korszerűen felszerelt iskolai tanműhelyekben, megfelelő infrastruktúrával, jól képzett szakemberekkel készítik fel a diákokat a kkv-knál való sikeres és eredményes munkára. A képzőközpont olyan, több kkv által létrehozott nonprofit gazdálkodó szervezet, amelynek tagja lehet a szakképzési centrum is. Feladata elsősorban a duális képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása (például a tanulószerződések kezelése, elszámolások), a képzés szervezése és megvalósítása. A képzőközpontok a feltételek teljesítése esetén ágazati alapgyakorlati képzést is folytathatnak. A képzések felkészült szakemberek irányításával, 8-12 fős csoportokban valósulnak meg. Az eszközöket a szakképzési centrum és a résztvevő vállalkozások közösen biztosítják - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.Hírforrás: MTI Képillusztráció: Shutterstock

Ágazati képzőközpont 

Tovább erősödik a szakképzés rendszere: ágazati képzőközpontok kialakítására több mint 3 milliárd forint támogatás jut egy kiemelt projekt keretében - jelentette be Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a tárca közleményében.

Ágazati képzőközpontok segítik a kkv-kat az új szakképzési rendszerben

Szakképzési centrum EsztergombanMegújuló iskolarendszer várja szeptembertől a tanulókat, még mindig lehet jelentkezni.Bár a legtöbb nyolcadikos már tudja, melyik középiskolában folytatja tanulmányait ősztől, a rendkívüli felvételin augusztus 31-ig jelentkezhet az a néhány ezer diák, aki első körben sehová nem jutott be vagy időközben meggondolta magát. A szakképzésben sok változás várható, érdemes böngészni, hol maradtak üres helyek.Tanévkezdésig alakul még a leendő középiskolásokat fogadó intézményi kör, augusztus elején például létrejön az Esztergomi Szakképzési Centrum.Az országban működő több mint 380 szakképző intézményt így összesen 41 központ irányítja majd. – Magyarországnak szüksége van jól képzett, sikeres fiatalokra, ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy fejlesszük a szakképzést. Azontúl, hogy ősztől a teljes rendszert megújítjuk, az oktatók bérét átlagosan közel harminc százalékkal megemeltük, emellett pedig a tanulók is jelentős ösztöndíjakat kaphatnak, figyelemmel vagyunk a helyi sajátosságokra, igényekre is – magyarázta el lapunknak Schanda Tamás, az innovációs tárca parlamenti és stratégiai államtitkára. A miniszterhelyettes emlékeztetett, hogy az önálló Esztergomi Szakképzési Centrum létrehozását Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője kezdeményezte, mivel a helyi iskolák eddig a tatabányai központ alá tartoztak, a térség földrajzi tagoltsága miatt azonban az új felállásban sokkal jobban ki tudják majd elégíteni a város és a környék képzési igényeit.A szakképző iskolák életébe országszerte nagy változások köszöntenek be ősztől, hiszen most debütál majd az új szakmajegyzék és a megreformált iskolaszerkezet.Mint azt korábban megírtuk, szeptembertől 174 féle alapszakma tanulható ingyenesen, ezeket ötéves technikumban vagy hároméves szakképző iskolában tudják elsajátítani a fiatalok. Az első időszakban mindkét iskolatípusban ágazati alapképzés zajlik, ami vizsgával zárul, s ezután szakosodnak a tanulók, illetve kezdik meg a céges környezetben történő gyakorlatozást.A technikum elvégzésekor egyszerre kap érettségit és szakmai bizonyítványt a diák. A képzéseket lezáró szakmai vizsga sikeres megszerzésekor 150–300 ezer forintos pályakezdési támogatás jár, túl azon, hogy már a tanulmányok teljes ideje alatt is mindenki kap ösztöndíjat. Ez kezdetben 8–15 ezer forint, ami a képzés vége felé, a szorgalmas tanulók esetében eléri a minimálbért is.Újdonság lesz a leszakadók számára induló orientációs évfolyam: ez egy kompetenciafejlesztő év, amelynek során a nyolcadikból elballagott, ám tanácstalan tanulók eldönthetik, hogy milyen irányba menjenek, hogyan is folytassák a tanulmányaikat. Ugyancsak most indul a lemorzsolódókat célzó Dobbantó program is, ez utóbbi azoknak szól, akik 16 éves korukban még mindig az általános iskola padját koptatják vagy onnan is kibuktak.Az új rendszerben két alapszakma megszerzése és egy rövidebb ciklusú szakmai képzés elvégzése bárki számára ingyenes. Az oktatók új teljesítményértékelési rendszer alapján kapják – megemelt – bérüket, ez sokak számára százezer forintos többletet jelent.Különösen a pályakezdők járnak jól, akik akár 75 százalék feletti emelést is elkönyvelhettek. A tanári munka értékelését mostantól pontrendszerben végzik az igazgatók. A képzettség és a szakmai tapasztalat mellett számít például, hogy ki mennyire innovatív és milyen a kollégákkal, szülőkkel, duális partnerekkel való együttműködése.Előnyt jelent a nyelvismeret, a nemzetközi tapasztalat, és nem mindegy, hogy az oktató tanítványai hogyan szerepelnek a vizsgákon, versenyeken, méréseken. A külsős óraadók óradíja első körben ötven százalékkal nő, de van kormányzati szándék a további emelésre is.Az ősszel induló új szakképzési rendszerben a felnőttek is rugalmasabb feltételekkel, ingyenesen és rövidebb idő alatt szerezhetnek szakmákat.A felnőttképzési jogviszonyban nem lesznek közismereti órák, beszámítják viszont a korábbi tapasztalatokat, így az érintettek akár a teljes képzési idő negyven százaléka alatt is megszerezhetik bizonyítványukat, hogy minél előbb munkába állhassanak.Jelenleg százhetvennégy alapszakma tanulható ingyenesen háromszáznyolcvan intézményben.&nbsp;Hír forrása: Magyar Nemzet/ITM KommunikációSzerző: Csókás AdriennKép illusztráció: Shutterstock

Megújuló iskolarendszer

Magyar Nemzet: Megújuló iskolarendszer várja szeptembertől a tanulókat, még mindig lehet jelentkezni

Új szakképzési centrum – új szakképzési rendszer

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az átadón a digitalizációt kihívásnak nevezte, mint mondta a "digitalizáció korát ki kell szolgálni, meg kell élni", az iskoláknak mint alapkészséget kell ezt átadni. Hozzátette: mintegy 400 ezer ember él ma közvetlenül a munkaerőpiacon az informatikából, de minden embernek kell, igaz különböző mértékben, ilyen tudással rendelkezni.&nbsp;Szólt arról, hogy a foglalkozások tanításánál tudomásul kell venni, hogy módosítani, fejleszteni kell a tartalmakat, mert az eszközök, amelyekkel tanítanak, is fejlődnek.&nbsp;Feladatnak nevezte, hogy a szakmák tanítása során átadják a digitális ismereteket, amelyekre szükség lesz majd a munkaerőpiacon. Továbbá, hogy ezért megújítsák a tanárképzést, a tanár továbbképzést, hogy az a digitalizációt érintő ismeretekkel is bővüljön. Kiemelte: a humán erőforrás, az emberi tényező kikerülhetetlen, meghatározó a digitalizáció korában is.Szólt arról, hogy 40 alkotóműhelyt adnak át az országban. &nbsp;A műhelyeket egyfajta lehetőségnek nevezte, &nbsp;hogy "a huszonegyedik századot oktassuk", és lehetőség a közösségteremtésre is. Továbbá arra, &nbsp;hogy pályaorientációt is nyújtsanak, hogy felkeltség az érdeklődést a különféle szakmák iránt, megújuljon a belső szakmai képzés is az iskolákban.&nbsp;Juhász &nbsp;Imre, &nbsp;az iskola igazgatója elmondta: &nbsp;mindig nyitottak voltak az innovációra és a műhely használatára is oktatási innovációként tekintenek, ahol &nbsp;élményalapú tudást szerezhetnek a tanulók. A Kecskeméti Szakképzési Centrum csaknem 520 millió forint vissza nem térítendő támogatást &nbsp;nyert &nbsp;a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) pályázatán a szakképzési centrum fejlesztéséhez, e projekt keretében valósult meg az új Digitális közösségi alkotóműhely.Forrás: MTIKép: Shutterstock

Új, Digitális közösségi alkotóműhelyt adtak át csütörtökön  a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában

Digitális közösségi alkotóműhelyt adtak át Kecskeméten

A szakképzés fejlesztése azt szolgálja, hogy a fiatalok a szülőföldjükön boldogulhassanak- hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-nek telefonon nyilatkozva, miután Kárpátalján átadták a Tiszapéterfalvi Szakképzési Centrum új oktatási épületét.A kétnapos kárpátaljai látogatáson tartózkodó Potápi Árpád János azt mondta: "Magyarországon és az egész Kárpát-medencében nagy erőkkel azon dolgozunk, hogy fejlesszük a szakképzést", mivel az a gazdaságfejlesztési programok és a vállalkozók támogatásának alapja. Tájékoztatása szerint Tiszapéterfalván szakképzési bázist hoznak létre, amelynek egyik eleme a csütörtökön átadott oktatási épület, a másik pedig egy most épülő - mintegy 60 férőhelyes kollégium, ezeket összesen csaknem 340 millió forintos magyar állami támogatással alakítják ki. A tiszapéterfalvi centrumban 27 autószerelést és villanyszerelést tanuló diák kezdi meg tanulmányait, az épületben rajtuk kívül a Tulipán-tanoda is helyet kapott - tette hozzá.Egy volt kolhoziroda-épületet alakítottak át szakképzési centrummá - közölte a beruházásról az államtitkár, aki - a szerdán átadott kárpátaljai óvodafejlesztésekre is utalva, a kivitelezők munkáját méltatva - kiemelte: a projektekhez biztosított forrásokat nagyon jól hasznosították. A Miniszterelnökségnek az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyaga szerint a kárpátaljai magyar közösség 2013-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Pro Agricultura Subcarpathica civil szervezet közreműködésével, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola részvételével kidolgozta az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Programot, amelyhez jelentős anyagi támogatás kaptak a magyar kormánytól. A tervek között szerepel további képzési központok létrehozása Beregszászon és Visken. Ezzel egy olyan szakképzési hálózat jön létre, amely lefedi Kárpátalja történelmi régióit: Ungot, Bereget, Ugocsát és Máramarost. Az Egán Ede Szakképzési Centrumnak négy tagintézete lesz, amelyből elsőként 2019-ben a nagydobronyit nyitották meg, csütörtökön pedig a tiszapéterfalvit - ismertették, arra is kitérve, hogy a beregszászi központ kialakítása is jó ütemben halad.A Miniszterelnökség azt is közölte, hogy 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program keretében minden külhoni régióban elkészültek a szakképzés fejlesztésére vonatkozó koncepciók és cselekvési tervek, amelyek megvalósítását az nemzetpolitikáért felelős államtitkárság folyamatosan támogatja. 2015 óta 145 felszerelt szaktanterem, tanműhely és tangazdaság létrejöttéhez járult hozzá csaknem 1,2 milliárd forinttal, továbbá ötödik éve támogatják a külhoni magyar szakképzős diákok részvételét a "Szakma sztár" versenyen.Hírforrás és kép: MTI

Potápi Árpád János: a szakképzés fejlesztése a szülőföldön boldogulást szolgálja

Új szakképzési centrum Kárpátalján

Magyarországon egyre többen választják a szakképzést, az idén felvételizők 40 százaléka a szakképzési rendszerbe, míg 37 százaléka gimnáziumba jelentkezett - emelte ki Kucsák László, a szakképzési rendszer fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elnöke pénteken tanévzáró sajtótájékoztatón, Budapesten.&nbsp; Elmondta, a kormány az innováció köré szervezte a gazdaságfejlesztést, amelynek egyik fontos kulcsa a minőségi szakemberképzés. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz egy éve került a szakképzés és felnőttképzés területe, ez idő alatt jelentős lépést tettek a szakképzés megújításáért - hangsúlyozta. Megemlítette az érintettek bevonásával elkészült Szakképzés 4.0 Stratégiát, amelyet a kormány az idén márciusban elfogadott. Tavaly ősszel megalakult a szakképzési innovációs tanács, ahol a kamarák, szakmai szövetségek, gazdasági érdekképviseletek, oktatási szervezetek vitatják meg a gazdaság, a munkaerő-piaci kereslet igényeihez igazodó szakképzésirányait. Megkezdték működésüket a 19 ágazatban létrehozott ágazati készségtanácsok, amelyekben az adott szakterület gazdasági szereplői meghatározzák a szükséges szakmai tudást - sorolta. &nbsp; A Szakképzés 4.0 Stratégia intézkedéseinek célja, hogy a szakoktatás korszerű eszközökkel, technológiával felszerelt, vonzó képzési környezetben történjen, naprakész tudású oktatók tanítsanak, a képzés versenyképes, a gazdaság által elvárt tudást adja a tanulóknak - hangsúlyozta.&nbsp; Kucsák László kitért arra is, hogy a szakképzési rendszer megújításaként bevezették a kancellári rendszert a szakképzési centrumokban. Ezzel a menedzserszemléletű kancellárok tehermentesíthetik a főigazgatókat, akik a szakmai, oktatások feladatok hatékonyabb ellátására összpontosíthatnak.&nbsp; A miniszteri biztos elmondta, az ITM támogatásával további fejlesztéseket megalapozó pilot-programok indultak több területen is, példaként említette az orientációs évfolyam bevezetését Gödön, illetve Kazincbarcikán a műhelyiskolák indítását. A duális képzés szerepét erősíti a Zalaegerszegen a járműipari tesztpályához kapcsolódó ágazati képző központ.&nbsp; A szakképzési stratégia további fontos célkitűzése, hogy a szakmunka és a szaktanárok presztízsét növelje. Tavaly szeptemberben a kelet-közép-európai országok közül Magyarországon rendezték meg elsőként a fiatal szakemberek európai bajnokságát, az EuroSkills versenyt, ahol kiválóan szerepel a több mint felerészben a szakképzési centrumok tanulóiból álló magyar csapat - mutatott rá Kucsák László.&nbsp; Magyarországon a szakképzési centrumokban több mint 207 ezer diák tanul, a 381 tagintézményben mintegy 23 ezer pedagógus, szakoktató dolgozik.&nbsp; A most záruló tanév is bizonyítja, hogy a szakképzési centrumokban folyó színvonalas képzésnek köszönhetően a tanulók jelentős világversenyekre jutnak el, ilyen például a készségek alapján szerveződő tanulmányi verseny, a World Scholar's Cup, amelynek a Yale Egyetemen rendezett döntőjében a magyar fiatalok nemzetközi hírű gimnáziumokat előzetek meg, arany és ezüst érmeket szereztek. Az idén rekordlátogatottságú Szakmák Éjszakáján 64 ezer látogató 4481 programon vett részt 476 helyszínen, köztük határon túl is. Nagy elismerés, hogy az idén novemberben Magyarország rendezi meg Győrben a World Robot Olympiad nemzetközi legorobot építő verseny döntőjét, ahol lehetőség lesz a robotika népszerűsítésére - emelte ki a miniszteri biztos.&nbsp; A pedagógusnapi központi ünnepségen a szakképzés és felnőttképzés területén végzett munka elismeréseként az idén adták át először a Szakképzésért és Felnőttképzésért Díjakat a &nbsp;a Weszely Ödön Díjak mellett, további 24 pedagógus vett át miniszteri kitüntetést - mondta Kucsák László.&nbsp; Forrás: MTI&nbsp; Kép: Shutterstock&nbsp; &nbsp;

Magyarországon egyre többen választják a szakképzést, az idén felvételizők 40 százaléka a szakképzési rendszerbe

ITM: egyre több felvételiző választja a szakképzést

A tárca parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten közölte, hogy a tájékoztató füzetet több mint 100 ezer példányban juttatják el a szakképzési centrumokhoz, a tankerületi központok által működtetett általános iskolákhoz, és még októberben megkapják a minisztériumok, felsőoktatási intézmények, illetve az egyházak által fenntartott iskolák is.Schanda Tamás a sajtótájékoztatón hozzátette, hogy a 2020 szeptemberétől iskolarendszerben oktatható 174 alapszakma listáját a munkaerőpiaci elvárások és a külföldi tapasztalatok alapján, az ágazati készségtanácsok segítségével alakították ki. Az új rendszer akkor éri el a célját, ha a lehetőségekről a diákok és szüleik, illetve a pedagógusok is értesülnek - indokolta a Tájékoztató füzet az alapszakmákról című kiadvány megjelentetését.Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a negyedik ipari forradalom átalakítja a munka világát, megváltoztatja a munkavállalókkal szembeni követelményeket, erősíti az összetettebb feladatok iránti igényt. Új szakmák jelennek meg, a munkakörök átalakulnak, egyre keresettebb a jól képzett munkaerő, így a jó szakmaválasztás, az alapok megtanulása és gyakorlati elsajátítás a legjobb belépő a munkaerőpiacra.Schanda Tamás szerint a családoknak és az országnak egyaránt érdeke, hogy a fiatalok versenyképes szaktudással gyorsan önálló egzisztenciát teremtsenek, a kormány ezért - mint fogalmazott - átlátható, a munkaerőpiachoz alkalmazkodó rendszer kialakítására törekszik.A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (MKIK) üdvözölte, hogy a kormány a keresletvezérelt szakképzés mellett kötelezte el magát. Parragh László szerint a munkaerőpiac folyamatosan változik, de - tette hozzá - a jelenlegi elvárásokat az alapszakmák jegyzéke jól tükrözi, hiszen csaknem 300 cég visszajelzésein alapul.Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy a szakképzési intézmények, vagyis a technikumok és a szakképző iskolák tananyaga jövő szeptembertől megújul, és olyan készségekre is kiterjed, amelyek megkönnyítik a további képzéseket, a korábban megszerzett tudás felfrissítését.A fiataloknak több idejük marad szakmaválasztásra, a vállalati közreműködőknek köszönhetően pedig munkakörnyezetben sajátíthatják el a szükséges ismereteket - tette hozzá.A szakképzés - mint mondta - ma már olyan karrierlehetőség, amely a biztos megélhetés mellett a fejlődést és önmegvalósítást is lehetővé teszi.A tájékoztató füzet az ITM megbízásából készült el az MKIK kiadásában. A kötet online kiadásban is megtekinthető az <a href="https://ikk.hu/files/alapszakmak_a4.pdf" target="_blank">Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján</a>.(MTI)

Alapszakmákat bemutató kiadvánnyal segíti a pályaválasztás előtt állókat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Alapszakmákat bemutató kiadványt jelentetett meg az ITM és az MKIK

Tíz év után először 8,5 százalékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban tavaly, ez is jelzi, hogy a szakképzésé a jövő - mondta az innovációs és technológiai miniszter az országos szakképzési tanévnyitón szombaton Nyíregyházán.Palkovics László a Nyíregyházi Szakképzési Centrumban tartott ünnepségen kiemelte, a magyar tanulók sorra hozzák el a hazai és nemzetközi szakmai versenyek fődíjait, ami igazolja, hogy nemzetközi színtéren is elismert a magyar képzés.A kormány támogatásával minden feltétel adott ahhoz, hogy tovább fejlődjön a szakképzés - mondta a miniszter.A tárcavezető a kazanyi 45. WorldSkills versenyen elért magyar sikerekről szólva azt mondta, az elért eredmények azt mutatják, hogy jó úton halad a szakképzés, a területen az elmúlt egy évben elért legnagyobb eredménynek pedig az osztrák mintára a piaci szereplők közreműködésével kialakított Szakképzés 4.0 stratégia kormány általi elfogadását nevezte.A szakképzés és a felnőttképzés rendszerszintű megújítását és továbbfejlesztését meghatározó kezdeményezéssel a kormány célja a pályaválasztás előtt állókkal még inkább elhitetni, hogy a jól végzett szakmunka nemcsak versenysikert hozhat, hanem megélhetést is biztosít a családnak, valamint hozzájárul Magyarország gazdasági sikeréhez - hangoztatta a miniszter.Mint mondta, a rugalmas, modern, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó szakképzési rendszer fejlesztése az ágazat minden szereplőjének kedvező lesz; növeli az ország versenyképességét, diákok számára több lehetőséget nyújt a tanuláshoz és a továbbtanuláshoz, a vállalatok pedig az igényeikhez igazodó, szaktudással rendelkező és képzett munkaerőt kaphatnak.Palkovics László szerint a rendszer figyel a felsőoktatásba továbblépőkre is, 2020-tól a szakgimnáziumok négy plusz egy éves képzési struktúráját a technikumok ötéves képzése váltja fel, ahonnan a diákok gyakorlati tapasztalatokkal léphetnek munkába, illetve a továbbtanulás esetén közvetlenül a szakirányú felsőfokú képzésbe.Emellett a szakközépiskolákat hároméves szakképző iskolákká alakítják át, ahol a gyakorlati tapasztalatot az utolsó két év duális képzése biztosítja, a részszakképzést nyújtó műhelyiskolák alapítása pedig azoknak a fiataloknak lesz kedvező lehetőség, akik nem tudják elvégezni az általános iskolát, vagy a hagyományos oktatási környezetben nem tudnak megfelelően teljesíteni - tette hozzá.Utóbbiról szólva a tárcavezető megjegyezte, bár a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma tavaly a szakkgimnáziumokban közel harmadával, a szakközépiskolában még ennél is nagyobb mértékben csökkent, de további cél az iskolát végzettség nélkül elhagyók számának 12-ról 10 százalék alá csökkentése lesz.Ehhez segítségként megújul például az állami ösztöndíjrendszer is, annak érdekében, hogy a duális képzésben nem résztvevő fiatalok az új szakképzési rendszerben is anyagi támogatáshoz tudjanak jutni - tette hozzá Palkovics László.A miniszter a pedagógusokhoz, tanárokhoz szólva elmondta, a kormányzat dolgozik a számukra versenyképes életpályát és jövedelmet magában foglaló rendszer kialakításán, és azon, hogy ennek "minél előbb számokban mérhető eredménye legyen".Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a tanévnyitón hangsúlyozta, Magyarország eddig elért pozitív gazdasági eredményei mögött az együttműködés áll, amely a gazdasági szereplők, a dolgozó emberek, a kormányzat és a kamarák segítségével jött létre.A kazanyi sikerek is bizonyítják, hogy a magyar szakképzés a gazdasági szereplők szempontjából jó irányba tart és a képzés jól működik, sikerült megtalálni ennek a kettőnek az egyensúlyát - fogalmazott az iparkamara elnöke.Parragh László hozzátette, a magyar képzésnek kiemelten kell kezelnie a digitális tudás és az IT-technológia kihívásait, illetve azt, hogy a világ változásaihoz folyamatosan alkalmazkodjon a hazai szakképzés.Az eseményen részt vett Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere, Román István kormánymegbízott, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több országgyűlési képviselője is.Forrás: MTIKép: Shutterstock

Tíz év után először 8,5 százalékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban tavaly

Palkovics: tíz év után először többen választották a szakképzést, mint a gimnáziumot

&nbsp;Az eseményen Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter azt mondta: Miskolcon egy elkészült és egy most induló szakképzési infrastruktúra-fejlesztés szolgálja a fiatalok gyakorlatorientált felkészítését, a szakképzési centrumban 21. századi multifunkcionális tér, digitális közösségi alkotóműhely jött létre, amelyet a digitális világ legkorszerűbb eszközeivel szereltek fel.A tárca vezető kitért arra, hogy a minisztérium által tavaly meghirdetett 21. századi iskolafejlesztési program keretében három helyszínen, köztük Miskolcon indul pilot program, amelynek célja a minőségi, modern szakképző környezet megteremtése, a szakképzés vonzerejének növelése, ezzel is biztosítva &nbsp;a gazdaság számára a szükséges, képzett munkaerőt.Miskolcon négy tagintézményben összesen 6,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg - tette hozzá.Palkovics László elmondta: a felsőoktatásért is felelős innovációs tárca arra törekszik, hogy a szakképzést a mérnökképzés előszobájává fejlesztve támogassa a fiatalok pályaválasztását, a képzett szakemberekre azért van szükség, mert a jól végzett szakmunka nemcsak a családnak jelent biztos jövőt, de hozzájárul a gazdaság fenntartható növekedéséhez, Magyarország sikeréhez is."Célunk, hogy minden magyar fiatal olyan készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerüljön ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják helyüket a negyedik ipari forradalomban átalakuló munkakörökben is, ezért dolgoztuk ki a szakképzés 4.0 stratégiát, amely a szakképzés és felnőttképzés rendszerszintű megújításának és továbbfejlesztésének alapelveit, fő irányait rögzíti."Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azon dolgozik, hogy a hazai szakképzés és a felsőoktatás megfelelő válaszokat adjon a kor világméretű kihívásaira - szögezte le.Miskolcról szólva úgy fogalmazott: a borsodi megyeszékhely minden szükséges adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy az országhatáron is túlmutató jelentőségű gazdasági, ipari, innovációs, oktatási, tudományos és kulturális központtá váljon.Alakszai Zoltán, Miskolc jegyzője azt emelte ki, hogy "Miskolcon visszavonhatatlanul elkezdődött a 21. század", elkészült az ország egyik legjobban felszerelt digitális közösségi alkotóműhelye, amely kaput nyit a mai kor technikáját alkotó módon használó miskolci fiatalok tehetsége előtt."Tudatosan készülünk arra, hogy a fiatalok kreatív tudására és széles körű információtechnológiai ismereteire támaszkodva új dimenzióba helyezzük a város fejlődését, erősítsük azt a gazdaságfejlesztési irányt, ami a város hosszú távú jövőjét meghatározza" - mondta, hozzátéve: a városok, régiók között ma nagy a verseny, nem csak a befektetőkért, hanem a jól képzett munkaerőért is.Forrás MTIKép: Shutterstock

Digitális közösségi alkotóműhelyt adtak át a Miskolci Szakképzési Centrumban csütörtökön, ahol egyúttal letették a "21. századi szakképző iskolák" országos fejlesztési program keretében megújuló informatikai technikum alapkövét is.

Szakképzési Centrum

Címke

Elmúlt 1 hónapban

Nő az igazgatók jogköre

Pölöskei Gáborné: a szakképzésen keresztül biztosított a gyerekek jövője

Ágazati képzőközpontok segítik a kkv-kat az új szakképzési rendszerben

Új szakképzési centrum – új szakképzési rendszer