Új szakmák születése a digitalizáció korában

A digitalizáció nemcsak az ipari folyamatokat, hanem a munkaerőpiac szerkezetét is gyökeresen átalakítja. Új szakmák születnek, régiek tűnnek el vagy alakulnak át – miközben a szakképzésnek is lépést kell tartania az új igényekkel. Hogyan jelennek meg ezek a változások az oktatásban? Milyen készségek kerülnek előtérbe? Erről kérdeztük Sisák Zoltánt, a HTTP Alapítvány kuratóriumi elnökét, a Cisco Hálózati Akadémia hazai képviselőjét.

• Milyen konkrét új vagy átalakuló szakmákat lát most körvonalazódni, amelyek egyértelműen a digitalizáció, a mesterséges intelligencia vagy a robotika hatására jöttek létre?

A digitalizáció és az új technológiák alapjaiban alakítják át a munkaerőpiacot. Ma már az informatika az élet minden területén jelen van, gyakran olyan helyeken is, ahol elsőre nem is gondolnánk. Sok hagyományos munkakör fokozatosan megszűnik vagy átalakul, és a helyükön új informatikai álláshelyek jönnek létre. A rutin jellegű, kétkezi feladatokat egyre inkább programozott gépek és robotok végzik el. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egyszerűen csak munkahelyek tűnnek el – inkább arról van szó, hogy új típusú munkakörök és lehetőségek jönnek létre, amelyek másféle szaktudást igényelnek. A mesterséges intelligencia (MI) és a robotika hatására sok folyamat automatizálható, ami növeli a termelékenységet, de egyes állásokat kiválthat vagy teljesen átformálhat a jövőben.

Természetesen ez komoly kihívást jelent a munkaerőpiaci szereplőknek. Magyarországon is látszik, hogy a dolgozók egy jelentős része – egyes elemzések szerint átlagosan mintegy 27%-uk – olyan munkakörben van, amelyet a generatív MI valamilyen formában érinthet a közeljövőben. Ez az arány a nemzetközi átlag felett van, tehát hazánk erősen ki van téve az MI terjedése miatti változásoknak. Ugyanakkor a foglalkoztatottság összességében jelenleg magas, ami jó alapot ad ahhoz, hogy felkészülten kezeljük ezeket a változásokat. Lehetőséget is látok a digitalizációban: megfelelő alkalmazkodással új iparágak és munkahelyek jöhetnek létre. Fontos azonban, hogy a munkavállalók folyamatosan fejlesszék a képességeiket és az új technológiák használatához szükséges ismereteiket, mert a munkakörök jellege sok esetben gyökeresen átalakul a digitalizáció hatására. Ebben a gyorsan változó környezetben a tanulás és az alkalmazkodás képessége felértékelődik, hiszen aki nyitott az új ismeretekre, az találni fog magának lehetőséget az átalakuló munkaerőpiacon is.

• Ön szerint melyek azok a készségek – akár technikai, akár soft skillek –, amelyekre ezekben az új szakmákban különösen nagy szükség lesz?

A technológiai fejlődés rengeteg új szakmát és szakterületet hív életre. Ma már nem csak “hagyományos” informatikusokról beszélhetünk. Az utóbbi években jelentek meg például olyan pozíciók, mint adataelemző, mesterségesintelligencia-fejlesztő, gépi tanulás szakértő, automatizációs mérnök, UX/UI tervező, kiberbiztonsági szakember – hogy csak néhányat említsek. Ezek a szakmák korábban nem, vagy egészen más formában léteztek. Folyamatosan bővül az IT-hoz kapcsolódó foglalkozások köre, és sok esetben a meglévő szakmákon belül is új specializációk jelennek meg.

Az új kompetenciák tekintetében két dolgot emelnék ki. Egyrészt magas szintű digitális készségek kellenek szinte minden területen: ez nem csak programozást jelent, hanem adatkezelési ismereteket, alapvető technológiai jártasságot, az MI-eszközök használatának képességét stb. Másrészt a soft skillek felértékelődnek. A problémamegoldó gondolkodás, a kreativitás, az együttműködési készség, a tanulásra való hajlandóság mind kulcsfontosságú lesz. A technológia gyorsan változik, ezért az élethosszig tartó tanulás elengedhetetlen: folyamatosan képeznie kell magát mindenkinek, hogy lépést tartson az új szakmák követelményeivel. Úgy látom, a sikeres szakember több lábon áll: rendelkezik egy mély szaktudással, ugyanakkor kiegészíti azt más területeken való jártassággal és olyan képességekkel, mint a kommunikáció vagy a csapatmunka. Ezek a kompetenciák teszik lehetővé, hogy valaki alkalmazkodjon a jövő változó munkaköreihez és akár olyan munkaköröket töltsön be, amelyek ma még nem is léteznek.

• A Cisco Hálózati Akadémia programjaiban hogyan jelennek meg ezek az új technológiai irányok, például a kiberbiztonság, a felhőszolgáltatások vagy az IoT?

A Cisco Hálózati Akadémia program az egyik legjobb példa arra, hogyan lehet globális tudást és tananyagot eljuttatni a helyi oktatásba. A Cisco Akadémia egy 1997-ben indult nemzetközi nonprofit oktatási hálózat, amely 1999 óta Magyarországon is működik. Célja az, hogy minél szélesebb körben terjessze a hálózati és IT ismereteket az oktatás minden szintjén – a középiskoláktól a felsőoktatásig, sőt a felnőttképzésben is. A program egységes, naprakész e-learning tananyagokat biztosít, amelyeket világszerte milliók tanulnak. Magyarországon a HTTP Alapítvány az egyik akadémiai támogatóközpont, így segítjük a magyarországi Cisco Akadémiák munkáját: tréningezzük az oktatókat, támogatjuk az iskolákat a tananyag bevezetésében. Ennek köszönhetően a diákok olyan piacképes tudáshoz juthatnak már az iskolapadban, ami máshogy csak drága tanfolyamokon lenne elérhető. A Cisco Akadémia tananyagai ráadásul igazodnak a hazai szakképzési követelményekhez is – például a CCNA kurzusok illeszkednek az informatika és távközlés ágazat képzési- és kimeneti követelményeihez. Több tízezer fiatal szerzett már nemzetközileg elismert, gyakorlatban hasznosítható ismereteket e program révén Magyarországon. Ez óriási érték, hiszen a digitális készségek terén meglévő szakadékot segít áthidalni. Meggyőződésem, hogy a WorldSkills és EuroSkills versenyek kimagasló magyar eredményei az informatikai rendszerüzemeltető szakmában nagyon nagy mértékben a Cisco Akadémiának köszönhetők.

Az akadémiai program is halad a korral, és mindig azokra az IT területekre koncentrál, ami a munkaerőpiac szempontjából a legfontosabbak. Ennek megfelelően a hagyományos hálózati ismeretek mellett ma már a kiberbiztonság, a szoftverfejlesztés, a hálózatok automatizálása is tanulható az akadémia kurzusain. És természetesen a mesterséges intelligencia témaköre sem maradhat ki. Már eddig is elérhető volt néhány MI-s tananyag, de a hírek szerint ősszel újabb izgalmas kurzusok érkeznek.

• Tapasztalatai szerint a fiatalok mennyire nyitottak ezekre az új területekre? Milyen sztereotípiák vagy tévhitek hatják át a köztudatot ezek terén például a szülők részéről, mikor a gyermekeik pályaválasztás előtt állnak?

Ma már egyértelműen az informatika és távközlés a legnépszerűbb ágazat a szakképzésre készülő pályaválasztók között, ami egyúttal a nyitottságát is mutatja ennek a generációnak.

Ugyanakkor érdekes tapasztalat, hogy a fiatal pályaválasztók sokszor kevesebb informatikai területhez kapcsolódó szakmát ismernek, mint ahány valójában létezik. Sok fiatal azt hiszi, nincs is érzéke az informatikához, holott többségüknél épp az ellenkezője igaz. Ez azt mutatja, hogy tájékozatlanság és tévhitek is akadályozhatják azt, hogy a fiatalok az újonnan létrejövő szakmák felé orientálódjanak. Feladatunk tehát az is, hogy szélesítsük a látókörüket, bemutassuk nekik ezeket az új hivatásokat. Például még mindig sokan hiszik, hogy az informatika csak a “kockáknak való”, holott ma már sok olyan IT-terület van, ahol különféle készségekre van szükség – gyakran kreativitásra vagy épp kommunikációra is.

• Ön szerint mit tehet egy tanár, egy iskolavezető vagy akár egy szülő azért, hogy a diákok felkészülten lépjenek be ebbe a gyorsan digitalizálódó világba?

A mai fiatalok már nagy természetességgel használják a mindennapokban az informatikai eszközöket, ezek közül is elsősorban az okostelefont. A ma iskolába járók többsége napi szinten használja a generatív mesterséges intelligenciát is, de ezt többnyire intuitívan, a legegyszerűbb módon. A korábbi eszközhasználat megtanulásában ez a fajta tanulás és önfejlesztés jól működött, és nagyon hatékony végeredményt adott. Úgy tűnik, hogy az MI egy kicsit – vagy talán nagyon – más. A generatív MI alapszintű használata is néha látványos eredményt ad és segít problémák megoldásában, kérdések megválaszolásában. Sok esetben azonban csalódást keltő hülyeségeket kapunk vissza, és az MI-ben rejlő potenciál csak kis százaléka használható ki így. Az igazi kiugrási lehetőség, ha a tudatos és tervszerű használatra szocializáljuk a fiatalokat. Az MI nem pusztán egy új informatikai eszköz, az MI sokkal inkább egy munkatárshoz hasonlítható, amivel egy humán kollégához hasonlóan meg kell találni a megfelelő hangot és a hatékony közös munkavégzéshez szükséges módszereket. Ebben a célirányos tanulás és ismeretszerzés nagyon sokat segít. Erre ma még nem biztos, hogy készen állnak a diákok, a mi feladatunk, hogy meggyőzzük őket, hogy ez a sikeres jövőjük egyik záloga.

Forrás: IKK