Duális szakmai oktatás

Duális képzőhelyként az a gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba, 

• amelynél a szakirányú oktatás megszervezésének és folytatásának feltételei biztosítottak,
• amely a Kormány rendeletében meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat,
• amelynél az általa vállalt szakma ágazatához kapcsolódó tevékenységet végeznek, és amely az ahhoz szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik és
• a szakképzési törvény szerinti minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.

A duális képzőhelyi követelményeknek való együttes megfelelés érdekében történő együttműködés céljából új lehetőségként ágazati képzőközpont hozható létre. Tájékoztató képzőközpontokról itt érhető el.

A duális képzőhelyek nyilvántartását a gazdasági kamara vezeti. A nyilvántartásba vételre az a területi gazdasági kamara illetékes, amelynek területén a duális képzőhely szakirányú oktatási célt szolgáló székhelye vagy telephelye van. A nyilvántartásba vételi eljárás ingyenes.

A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos gyakorlati információk elérhetők az MKIK honlapján.

Átmeneti rendelkezés: a gazdasági kamara 2022. augusztus 31-éig hivatalból felülvizsgálja a régi Szt. szerinti gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartását és azt, aki a duális képzőhelyre e törvényben meghatározott szabályoknak megfelel, a duális képzőhelyek nyilvántartásába felveszi. Aki 2020. január 1-jén a régi Szt. szerinti gyakorlati képzést folytató szervezetként a gazdasági kamara ilyen nyilvántartásában szerepelt, eddig a határnapig duális képzőhelyként – nyilvántartásba vétel nélkül is – részt vehet a szakirányú oktatásban.

• A duális képzőhelynek rendelkeznie kell a szakképző intézménnyel közösen elkészített képzési programmal, amely szakmánként tartalmazza a duális képzőhely által oktatott tananyagelemeket és ehhez kapcsolódóan az elméleti ismeretek, a felügyelet mellett és az önállóan végezhető gyakorlati feladatokat, továbbá a kompetencia- és készségfejlesztés feladatait. A képzési programot a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe kell feltölteni. A képzési program elkészítéséhez segítséget nyújtó útmutató az MKIK honlapján elérhető.
• A szakmai vizsgára való felkészítésért a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen felel. A szakirányú oktatással összefüggésben a tanuló teljesítményét, előmenetelét a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen értékeli és minősíti. Ehhez a duális képzőhelynek ki kell dolgoznia a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy értékelésére és minősítésére vonatkozó értékelési és minősítési kritériumokat.
• A szakirányú oktatást a duális képzőhely megszervezheti tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között.
• A képzőhely a regisztrációs és tanulmányi rendszerben vezeti a szakirányú oktatás keretében végzett szakmai tevékenységekre fordított időt, a tanuló jelenlétét és mulasztásait, valamint értékelését.

A duális képzőhely szakképzési alapfeladat-ellátását a nyilvántartásba vételre területileg illetékes gazdasági kamara ellenőrzi.

• Ha a duális képzőhely tanműhelyt működtet, gondoskodnia kell annak személyi feltételeiről:
  • tanműhely vezetőről (aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja),
  • gyakorlati oktatóról*, továbbá
  • a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozóról (a duális képzőhely technológiai, munkaszervezési rendjében is elvégezhető)

*Ha a duális képzőhely tanműhelyt működtet, az alábbi feltételeknek megfelelő gyakorlati oktatót kell alkalmaznia:

• Munkahelyi körülmények között szakirányú oktatás akkor folytatható, ha a munkahely felszereltsége, a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma és jellege, valamint az oktatás időtartamát kitöltő munka lehetővé teszi a képzési és kimeneti követelményekre való felkészülést.
  • A munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak.
  • Ha a gazdálkodó szervezet több tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatását szervezi meg munkahelyi körülmények között, köteles felelős személyt megbízni a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatásának figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet munkája mellett is elláthatja.

• A szakképzési munkaszerződést a tanuló (képzésben részt vevő személy) és a duális képzőhely köti, megkötésével közöttük munkaviszony jön létre.
• A szakképzési munkaszerződés – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal főszabályként a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető.
• Az egybefüggő szakmai gyakorlatok vállalatoknál történő megszervezésének, illetve a kevésbé gyakorlatigényes szakmák esetén a gyakorlatok tömbösített, külső helyszínen történő lebonyolításának elősegítése érdekében szakképzési munkaszerződés évente legfeljebb két alkalommal rövidebb, határozott időre (2-12 hétre, de éves szinten összességében legfeljebb 12 hétre) is köthető.
• A szakképzési munkaszerződésre a Munka Törvénykönyvének a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a szakképzési törvényben és végrehajtási rendeletében foglalt, a tanulók védelmét biztosító, illetve az oktatás specialitásaihoz igazodó eltérésekkel. A szakképzési törvény és végrehajtási rendelete meghatározza a szerződés kötelező tartalmi elemeit.

A szakképzési munkaszerződés előkészítéséhez felhasználható az MKIK által közzétett szakképzési munkaszerződés minta.

• A duális képzőhely legfeljebb tizenkettő tanulóval (képzésben részt vevő személlyel), vagy ezt meghaladóan legfeljebb a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb harminc százalékáig köthet szakképzési munkaszerződést.
• Nem vonatkozik a fenti korlátozás a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv tv.) szerinti partnervállalkozás és kapcsolódó vállalkozás figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozásra (ezek a vállalatok tehát korlátlan számú szakképzési munkaszerződést köthetnek).
• Az ágazati képzőközpont és a tudásközpont tekintetében a megköthető szakképzési munkaszerződések számát az ágazati képzőközpont és a tudásközpont tagjai által külön-külön és az ágazati képzőközpont, illetve a tudásközpont által megköthető szakképzési munkaszerződések számának összeszámításával kell meghatározni.
• A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókat, illetve képzésben részt vevő személyeket a megköthető szakképzési munkaszerződések számának megállapításakor az átlagos állományi létszámba nem lehet beleszámítani.

• A munkabér mértékében a tanuló (képzésben részt vevő személy) és a duális képzőhely állapodik meg.
• A munkabér mértéke: a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összege, de legfeljebb annak százhatvannyolc százaléka.
• Megállapításánál figyelembe kell venni: a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit.
• A tanuló (képzésben részt vevő személy) számára az egyéb juttatásokat (pl. cafeteria) a választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb évente a tárgyév első hónapjának első napján érvényes minimálbér mértékéig kell biztosítani. Egyéb juttatásra a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.
• A tanuló (képzésben részt vevő személy) munkabérét és egyéb juttatásait igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.
• A munkabér és egyéb juttatások a tanulót (képzésben részt vevő személyt) a szakképzési munkaszerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illetik meg. Ha a szakképzési munkaszerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót (képzésben részt vevő személyt) a munkabér és juttatások időarányos része illeti meg.

• A tanuló (képzésben részt vevő személy) teljes napi munkaideje: maximum 8 óra (18 év alatt 7 óra).
• A tanuló (képzésben részt vevő személy) számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni.
• A tanuló (képzésben részt vevő személy) számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.
• Szabadság mértéke: 18. életév betöltése évének utolsó napjáig évente 45, ezt követően évente 30 munkanap. A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább 20 munkanap szabadságot a tanuló (képzésben részt vevő személy) kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni.
• Érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – 4 munkanapra kötelező mentesíteni a munkavégzés alól. A szakmai vizsga előtt a felkészülés céljából egy alkalommal legalább 15 munkanap egybefüggő felkészülési időt kell biztosítani (szakképző intézményben, vállalati képzőközpontban vagy olyan képzőközpontban, amiben a szakképzési centrum részesedéssel rendelkezik).
• A heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon, az őszi, téli és tavaszi szünet időtartama alatt a tanuló (képzésben részt vevő személy) csak a rendeltetése folytán e napon is működő oktatási helyen vehető igénybe. Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.
• A tanuló (képzésben részt vevő személy) mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

1. a közismereti és olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatást a szakképző intézmény végzi,
2. a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi versenyre a szakképző intézmény által szervezett felkészítésben, illetve versenyen vesz részt,
3. a szakképző intézmény olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló (képzésben részt vevő személy) részvétele kötelező,
4. a tanuló (képzésben részt vevő személy) vizsgája napjain és vizsgát közvetlenül megelőző három munkanapon
5. minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség, továbbá
6.  érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra.

Ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más munkáltatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor

• a szakirányú oktatás az őszi, téli, tavaszi szünet időszakára tekintet nélkül szervezhető,
• az Szkt. munkabérre, egyéb juttatásokra, a szabadság mértékére és kiadására vonatkozó szabályait a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.

Ha a képzésben részt vevő személy a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál a foglalkoztató és a szakképző intézmény által közösen elfogadott képzési program alapján is teljesíthető, az alábbiak szerint:

1. Amennyiben a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül (szerepel a gazdasági kamarai nyilvántartásban duális képzőként),
   
   a. a meglévő munkaszerződés megtartása mellett a szakirányú oktatásra köthet szakképzési       munkaszerződést a saját munkavállalójával, vagy
   
   b. a képzésben részt vevő személy meglévő munkaszerződését (kinevezését) módosítják. Ez utóbbi esetben a munkaszerződést (kinevezést) úgy kell módosítani, hogy abban - az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett - szerepeltetni kell a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételeket. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát. Ez a módosított munkaszerződés azonban nem számít szakképzési munkaszerződésnek.
    
2. Ha a foglalkoztató nem duális képző, akkor kizárólag a b. pont szerinti megoldásra van lehetőség,

Lényeges eltérés a szakmai oktatás két megvalósulási formája között, hogy adókedvezmény kizárólag a megkötött szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan érvényesíthető, tehát a b. pont szerinti esetben adókedvezmény nem vehető igénybe.