A közleményben emlékeztetnek, hogy a kormány célja a teljes a foglalkoztatás, ennek érdekében számos ezt célzó intézkedés történt az elmúlt években az oktatás, a felsőoktatás és a szakképzés területén is.A következő lépés a szakképzés további erősítése, az eddig OKJ-képzésnek ismert szakképesítések hangolása lesz - közölték.A cél, hogy a gazdaság igényeihez idomuljon a szakképzés, és a munkaerőpiacon értékes és használható szakképesítések legyenek a képzési kínálatban egy sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, egymásra épülő rendszerben - áll a közleményben.Az alapszakmák megszerzésére már az iskolai rendszerben (technikumokban, szakképző iskolában) is lesz lehetőség, amelyre további szakképesítések építhetőek. A felnőttek számára az iskolarendszerben a második szakma elsajátítása már jelenleg is ingyenes, a jövőben a képzési idő rövidül, így gyorsabban lehet szakmát szerezni - közölte az ITM.Jelenleg az OKJ-ban keverednek a szakmai és tanfolyam jellegű képzések, így 770 képzés van. Az elavult Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések száma az uniós átlag többszöröse, Németországban például ez a szám 300 alatti. Amíg a német képzési jegyzék például csak egy asztalos képesítést tartalmaz, addig a magyar OKJ-ben asztalos, műbútorasztalos és asztalosipari szerelő is szerepel. A cél az, hogy csökkenjen a szakmaszám, de a szakmai képzések száma a konkrét vállalati igényekhez igazodva növekedhet és abban a vállalatok is aktívan részt vehetnek - olvasható a közleményben.A kormány tavaly márciusi döntésének megfelelően az ITM a nemzetközi gyakorlatokat szem előtt tartva a gazdasági szereplők közreműködésével létrejött ágazati készségtanácsok (ÁKT) bevonásával felülvizsgálta a szakképesítések körét.Az ITM szerint egy olyan új képzési rendszer bevezetése a cél, amely átláthatóbb a munkavállalók és a munkáltatók számára is, és jobban igazodik a gyorsan fejlődő gazdasági környezet igényeihez.A most megjelent kormányrendelet már ennek megfelelően jelöli meg a jövőbeni szakmák új rendszerét, a 2020/2021-es tanévben indításra kerülő képzések listáját. Így a szakmát választók sokkal átláthatóbb és egyértelműbb képesítések közül tudnak majd választani, az eddig az OKJ-ban szereplő több mint 700 szakképesítés helyett a szakképző intézmények jövőre 174 szakma képesítését tudják kínálni. Ezenkívül a lista tartalmazza azokat a rész-szakképesítéseket is, amelyekre majd SNI-tanulók jelentkezhetnek, valamint a művészeti képzéseket - áll a közleményben.Forrás: MTIKép: Shutterstock&nbsp;

A szakképzés további erősítése érdekében átalakulnak az OKJ-képzések, ezzel a kormány újabb lépést tesz a munkaerőpiachoz jobban igazodó szakképzési rendszer felé - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.

ITM: újabb lépések a munkaerőpiachoz jobban igazodó szakképzési rendszer felé

A tárca parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten közölte, hogy a tájékoztató füzetet több mint 100 ezer példányban juttatják el a szakképzési centrumokhoz, a tankerületi központok által működtetett általános iskolákhoz, és még októberben megkapják a minisztériumok, felsőoktatási intézmények, illetve az egyházak által fenntartott iskolák is.Schanda Tamás a sajtótájékoztatón hozzátette, hogy a 2020 szeptemberétől iskolarendszerben oktatható 174 alapszakma listáját a munkaerőpiaci elvárások és a külföldi tapasztalatok alapján, az ágazati készségtanácsok segítségével alakították ki. Az új rendszer akkor éri el a célját, ha a lehetőségekről a diákok és szüleik, illetve a pedagógusok is értesülnek - indokolta a Tájékoztató füzet az alapszakmákról című kiadvány megjelentetését.Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a negyedik ipari forradalom átalakítja a munka világát, megváltoztatja a munkavállalókkal szembeni követelményeket, erősíti az összetettebb feladatok iránti igényt. Új szakmák jelennek meg, a munkakörök átalakulnak, egyre keresettebb a jól képzett munkaerő, így a jó szakmaválasztás, az alapok megtanulása és gyakorlati elsajátítás a legjobb belépő a munkaerőpiacra.Schanda Tamás szerint a családoknak és az országnak egyaránt érdeke, hogy a fiatalok versenyképes szaktudással gyorsan önálló egzisztenciát teremtsenek, a kormány ezért - mint fogalmazott - átlátható, a munkaerőpiachoz alkalmazkodó rendszer kialakítására törekszik.A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (MKIK) üdvözölte, hogy a kormány a keresletvezérelt szakképzés mellett kötelezte el magát. Parragh László szerint a munkaerőpiac folyamatosan változik, de - tette hozzá - a jelenlegi elvárásokat az alapszakmák jegyzéke jól tükrözi, hiszen csaknem 300 cég visszajelzésein alapul.Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy a szakképzési intézmények, vagyis a technikumok és a szakképző iskolák tananyaga jövő szeptembertől megújul, és olyan készségekre is kiterjed, amelyek megkönnyítik a további képzéseket, a korábban megszerzett tudás felfrissítését.A fiataloknak több idejük marad szakmaválasztásra, a vállalati közreműködőknek köszönhetően pedig munkakörnyezetben sajátíthatják el a szükséges ismereteket - tette hozzá.A szakképzés - mint mondta - ma már olyan karrierlehetőség, amely a biztos megélhetés mellett a fejlődést és önmegvalósítást is lehetővé teszi.A tájékoztató füzet az ITM megbízásából készült el az MKIK kiadásában. A kötet online kiadásban is megtekinthető az <a href="https://ikk.hu/files/alapszakmak_a4.pdf" target="_blank">Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján</a>.(MTI)

Alapszakmákat bemutató kiadvánnyal segíti a pályaválasztás előtt állókat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Alapszakmákat bemutató kiadványt jelentetett meg az ITM és az MKIK

Az államtitkár felidézte, hogy a 2020-21-es tanévtől felmenő rendszerben átalakul a&nbsp;szakképzés&nbsp;intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz, az ötéves technikum és a hároméves szakképző iskola.Bódis József kiemelte, hogy a technikusképzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Az öt év elvégzése után a tanulók egyszerre kapják meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. Az itt végzettek szakirányú továbbtanulás esetén előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételiknél.A rendszer rugalmas, jelentős mozgási lehetőséget ad a tanulóknak a különböző képzési formák között - hangsúlyozta.Az új szakmastruktúra szerint 174 alapszakma lesz. A régi OKJ szerinti szakképesítések tartalmilag beépülnek egy-egy alapszakmába, illetve új szakmákhoz kapcsolódnak, vagy szakmairányként jelennek meg. Fontos területek nem vesznek el, csak más hangsúlyt kapnak - hívta fel a figyelmet az államtitkár.Hozzátette, hogy szintén felmenő rendszerben fejlesztik tovább a duális képzést, így a tanulók versenyképes tudással és gyakorlattal léphetnek a munkaerőpiacra. A duális képzés során az üzemekben dolgozó tanulók munkabérre jogosultak.A felnőttek képzése is rugalmasabb rendszerben valósul meg. A felnőttképzést folytató intézményeknél a régi OKJ szerint indított képzésekre is lehet még jelentkezni az idén december 31-ig, ezeket a szakmai vizsgákat legkésőbb 2022. december 31-ig be kell fejezni - ismertette.A gimnáziumi érettségivel rendelkezők, akik szakmát szeretnének tanulni, kétéves technikumi képzésre jelentkezhetnek.&nbsp;Az állam két alapszakmát és egy rövidebb ciklusú szakmai képzést is ingyenesen biztosít, ami a világon egyedülálló - fogalmazott Bódis József. Kiemelte, hogy a szakképző intézményekben oktatók bérét jelentősen emelik július 1-jétől. Az állami költségvetés által biztosított 35 milliárd forintos plusz forrás átlagosan 30 százalékos emelést tesz lehetővé, ennek pontos mértékéről egyéni teljesítmény alapján születik majd döntés.Az államtitkár kitért arra, hogy a&nbsp;szakképzést ösztöndíjakkal is támogatják. Szeptembertől felmenő rendszerben tanulmányi ösztöndíjat kapnak a szakképző intézmények diákjai. Külön ösztöndíj-lehetőség van a hátrányos helyzetű tanulóknak. Új elem a törvényben, hogy egyszeri pályakezdési juttatásra jogosultak azok, akik befejezik a képzést és szakmát szereznek.Bódis József az új&nbsp;szakképzési törvény fontos elemének nevezte, hogy különböző lehetőségekkel segíti a lemorzsolódás, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését.&nbsp;Forrás: MTIKép: Shutterstock&nbsp;

Hatályba lépett az új szakképzési törvény január 1-jével, februárban már az új rendszer szerint működő szakképzésbe jelentkeznek a tanulók - mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján

ITM: februárban már az új rendszer szerint működő szakképzésbe jelentkeznek a tanulók

Pölöskei Gáborné közölte: a Szakmajegyzék váltja fel az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), amely még 759 féle szakmát tartalmazott.Ez utóbbiak teljes kifutási ideje 2020. december 31., ugyanis a piaci alapon működő képzőközpontokban az érdeklődők még az év végig jelentkezhetnek OKJ-s képzésre - tette hozzá. &nbsp; &nbsp; &nbsp;Pölöskei Gáborné közölte: a szakképzés átalakításával rugalmas, a változó igényekhez gyorsan alkalmazkodó rendszert akarnak kiépíteni.A felnőttek továbbra is ingyenes képzésben részesülhetnek az iskolarendszerű szakképzésben, ugyanis az állam az első és a második alapszakma megszerzése mellett egy szakmai képzésben megszerezhető szakképesítést is támogat - mondta.Pölöskei Gáborné elmondta, hogy a felnőttképzésben az OKJ-s képzések helyét a Szakmajegyzékben található 174 alapszakma, illetve a mintegy 350 munkaerőpiaci képzés veszi át. Az alapszakmákat 2021. januárjától csak a szakképző intézményekben fogják tanítani, míg a munkaerőpiaci, azaz a szakmai képzések a piaci alapon működő képző központoknál is elérhetők lesznek. A szakmai képzéseket a kereslet-kínálat határozza meg, így a képzők ezeket szabadon bővíthetik, ha van rá igény.Ebből következően az átalakítás másik fontos következménye, hogy a szakképzési intézményekben a választott alapszakmák teljesítését követően állam által garantált szakképzettséget kapnak a résztvevők, a piaci alapon működő képző központok pedig a náluk szakmai képzésekben részt vevők számára tanúsítványt állítanak ki. A szakmai képzésben tanulók a tanúsítvány megszerzése után akkreditált vizsgaközpontokban szerezhetik meg az államilag elismert bizonyítványt.Pölöskei Gáborné elmondta, hogy minden esetben a munkáltató egyénileg határozhatja meg, hogy a munkaerőpiaci képzések közül melyiknél fogadja el a tanúsítványt és melyiknél várja el az állam által kiadott szakképzettséget nyújtó bizonyítványt is.A helyettes államtitkár közölte, hogy a szakképzés rugalmas átalakítása egyet jelent a képzési idő lerövidítésével, az előzetes tudás beszámításával, az e-learning oktatási anyagok kidolgozásával és a projektszerű vizsgáztatással. Példaként említette, hogy a jövőben a felnőtteknek nyújtott szakképzésben nem lesznek közismereti tárgyak, az előző, igazolt végzettséget, de adott esetben - egy felmérést követően - még a külföldön szerzett tudást is beszámítják, a tételek tanulása helyett pedig a projekt-szemléletre, a tanuló által elkészített feladat bemutatására akarják helyezni a hangsúlyt."Szakmát akarunk tanítani és nem tantárgyat" - fogalmazott Pölöskei Gáborné, aki elmondta, hogy jelenleg több mint 50 000 ember vesz részt a felnőtt oktatásban, a szeptemberben életbe lépő változások után pedig szintén nagy érdeklődésre számítanak.Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján bárki megnézheti, hogy az egyes szakmák a Szakmajegyzékben található 25 ágazat 174 alapszakmája közül melyikbe épültek be - tette hozzá a helyettes államtitkár.Forrás: MTIKép: Shutterstock&nbsp;

 A szakképző intézményekben, a technikumokban és a szakképző iskolákban a felnőttoktatásban már a Szakmajegyzékben található 174 alapszakmát oktatják szeptember 1-jétől - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára egy háttérbeszélgetésen hétfőn, Budapesten.

ITM: a felnőttoktatásban szeptembertől már a Szakmajegyzék alapszakmáit oktatják

Szeptembertől a Szakképzési Híd programot a Dobbantó program és a műhelyiskolai képzés váltja fel, amelyek alternatív tanulási utat biztosítva teszik lehetővé az általános iskolát el nem végzőknek az alapfokú végzettség és egy részszakma megszerzését.A Dobbantó program keretében a szakképző iskola előkészítő évfolyamán alapkompetencia-fejlesztés folyik majd, amelynek célja, hogy az alapfokú végzettséggel nem rendelkező, 16. életévüket már betöltött fiatalokat felkészítse a szakmatanulásra. A programban mentor tanár közreműködésével minden tanuló egyéni, a saját képességeinek és terveinek megfelelő fejlesztést kap.Ezt követően a tanuló tovább léphet a műhelyiskolai képzésbe, ahol 6-24 hónap alatt részszakmát tanulhat. A szakmai ismeretek elsajátítása után államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsító bizonyítvány szerezhet, ami legalább egy munkakör betöltésére képesít.A programban részt vevő tanulók havonta a mindenkori minimálbér öt százalékának megfelelő összegű ösztöndíjban részesülnek majd.Az <a href="https://api.ikk.hu/v1/media/741" target="_blank">alábbi linken megtalálható azon szakképző intézmények listája</a>, melyek a 2020/2021-es tanévben Dobbantó program indítását tervezik.Forrás: ITM kommunikcióKép illusztráció: Shutterstock

Elérhető a programot indítani tervező szakképző intézmények listája

alapszakma

Címke

Elmúlt 1 hónapban

ITM: újabb lépések a munkaerőpiachoz jobban igazodó szakképzési rendszer felé

Alapszakmákat bemutató kiadványt jelentetett meg az ITM és az MKIK

ITM: februárban már az új rendszer szerint működő szakképzésbe jelentkeznek a tanulók

ITM: a felnőttoktatásban szeptembertől már a Szakmajegyzék alapszakmáit oktatják