Idén a szakképző intézményeknek a május-júniusi vizsgaidőszakban kizárólag az írásbeli és a szakképzés lényegét jelentő gyakorlati vizsgák megszervezésére lesz lehetőségük, a járványügyi óvintézkedések szigorú betartása mellett. A gyakorlati vizsgák lebonyolítása sok szakképesítés esetében kihívást jelent, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakképző intézmények – a digitális munkarendre való áttéréshez hasonlóan – ebben a tekintetben is kreatívan alkalmazkodnak a körülményekhez és biztosítják tanulóik számára a vizsgák biztonságos letételének feltételeit minden ágazatban és szakképesítésben. Ahol megoldható, a gyakorlati vizsga a személyes kontaktus minimálisra csökkentésével (az előkészítő feladatok otthoni elvégzésével, tárgyi kellékek – például fodrász tanulók vizsgájánál modell helyett babafej – használatával) zajlik.&nbsp;A miniszteri döntés több könnyítést is tartalmaz a vizsgázókra nézve, így többek között el lehet tekinteni a vizsgára bocsátás feltételeként rendes körülmények között előírt olyan előfeltételek teljesítésétől, mint például a nyelvvizsga-bizonyítvány vagy a vezetői engedély megszerzése. Nem akadálya továbbá a vizsgán való részvételnek az sem, ha a tanuló a megváltozott körülmények miatt nem tudta a kötelező szakmai gyakorlatát kitölteni – amennyiben 60 százalékát teljesítette, vizsgára bocsátható.&nbsp;A kötelező szakmai gyakorlat a szakképzésnek olyan lényegi eleme, amelynek teljesítésétől teljesen eltekinteni nem tudunk – mondta Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Azok számára, akik az előírt mértékben nem teljesítették a szakmai gyakorlatot, a gyakorlati képzést folytató szervezet az augusztus 24. – október 2. közötti időszakban köteles azt megszervezni. Arról, hogy az alsóbb évfolyamok tanulóinak összefüggő szakmai gyakorlatára mikor kerülhet sor, a járványhelyzet alakulásának figyelembevételével születhet döntés.&nbsp;A rugalmas szabályozásnak köszönhetően az eddigi adatok szerint több mint ezer vizsga kezdődött meg.A felkészítés az elmúlt két hónapban a szakképzésben is digitális munkarendben zajlott. Ennek tapasztalatai – emelte ki Pölöskei Gáborné – rendkívül pozitívak. Az oktatók példás gyorsasággal és fegyelmezettséggel tértek át az új módszertanok alkalmazására, osztják meg egymással a digitális oktatást támogató anyagokat az erre a célra létrehozott, folyamatosan bővülő digitális tananyagtárban, ahol mindezidáig mintegy 2200 különböző oktatási tartalom gyűlt össze, jól strukturált, áttekinthető formában. Az oktatók, tanulók és szüleik számára a KRÉTA rendszer biztosít kommunikációs felületet, amelynek forgalma azt mutatja, hogy a rendszer kiemelt szerepet kapott a digitális távoktatás során, és hatékony támogatást tud nyújtani minden érintett számára.A gyakorlati képzés digitális formában való megszervezése az ágazati sajátosságokra tekintettel természetesen nem biztosítható mindenhol, azonban a szakképző iskolák és a duális képzőhelyek is törekednek arra, hogy a tanulók gyakorlati képzése se maradjon el. Abban az esetben, ha a biztonságos feltételek megteremthetők és a tanulók vállalják, a gyakorlat személyes részvétellel is megszervezhető, emellett számos vállalat digitális úton folytatta a tanulók duális képzését (<a href="https://ikk.hu/hirek/tavoktatas-a-dualis-kepzesben" target="_blank">a Festo AM Kft. jó gyakorlatát korábbi cikkünkben ismertettük</a>).A digitális munkarendre való átállás váratlan kihívást jelentett az oktatók egy részének, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy egyúttal a szakképzési fejlesztések hangsúlyos részét képező módszertani megújulás megalapozását, előkészítését is szolgálja – hívta föl a figyelmet a helyettes államtitkár. A fejlesztések folyamatban vannak annak érdekében, hogy a szakképzési tanulmányaikat a következő tanévtől az új rendszer szerint megkezdő fiatalok a 21. század követelményeinek megfelelő, modern szaktudást kapjanak.A felvételi adatok azt mutatják, hogy a pályaválasztók látják a szakképzésben rejlő lehetőségeket. A nyolcadik osztályos tanulók több mint 42 százaléka, közel 34 ezer fiatal választotta a technikumi képzést, ahol a munkaerőpiacon fokozottan keresett szakmákat sajátíthatnak el a tanulók, és emellett lehetőséget kapnak a szakirányú felsőoktatásban való továbbtanulásra is. Jelentős újdonság a korábbiakhoz képest, hogy a technikum első kettő, illetve a szakképző iskola első évében a tanulók ágazati alapoktatást kapnak, a konkrét szakmát csak ezután, az ágazattal való megismerkedést követően kell kiválasztaniuk. Ez megalapozottabb döntést tesz lehetővé, ami hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók és szüleik szívesebben válasszák a szakképzést a pályaválasztás során.Kép illusztráció: Shutterstock

Az innovációs és technológiai miniszter döntése értelmében megkezdődhettek május elején a komplex szakmai vizsgák a szakképzésben.

Rendben zajlanak a komplex szakmai vizsgák

A szakképzési törvény hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatait, a szakképzés és a gazdaság szereplőitől érkezett, a Szakképzési Innovációs Tanács munkacsoportja által összegzett javaslatokat figyelembe véve az év első felében megtörtént a szakképzési jogszabályok finomhangolása, amely a megújult szakképzési és felnőttképzési rendszer még hatékonyabb működését, a rugalmasabb, szélesebb körű feladatellátást segíti.&nbsp;A Szakképzés 4.0 stratégiában meghatározott célok megvalósításában, gyakorlatba való átültetésében ugyanakkor nem csak a jogalkotónak, hanem a jogszabályokat a mindennapi munkavégzés során alkalmazó intézményvezetőknek, oktatóknak, vállalkozóknak is fontos szerep jut.&nbsp;A több mint kétszáz oldalas, iratmintákat is tartalmazó dokumentum a szakképzési törvény és végrehajtási rendelete egységes értelmezéséhez, alkalmazásához nyújt segítséget a szakképző intézmények és egyéb jogalkalmazók számára.A kiadvány honlapunkon <a href="https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/szkt_kezikonyv_20210816pdf-1629736201678.pdf" target="_blank">elérhető</a>.&nbsp;&nbsp;A kiadványban szereplő néhány link pontosításra szorul, ezek listája <a href="https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/itm-kiadvany_linkek_mkikpdf-1632516521750.pdf" target="_blank">itt</a> érhető el.&nbsp;Forrás: ITMKépillusztráció: ShutterStock

szkt kezikonyv

A kiadvány az újítások bevezetésének gyakorlati támogatását szolgálja.

Kézikönyv a szakképzési jogszabályok alkalmazásához

A felnőttképzési szabályozás további jelentős egyszerűsítése azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb időt vegyen igénybe a képzésekkel kapcsolatos adminisztráció – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. A kormány 2010 óta munka- és tudásalapú társadalmat épít: ennek részeként a felnőttképzési rendszer megújításának elsődleges célja az volt, hogy meg tudjuk mutatni, milyen képzésekben érdemes részt venni a munkaerőpiacon való eredményes érvényesüléshez. Ehhez szükség van a képzésekre vonatkozó adatokra, de január elsejétől már kevesebb az ehhez kapcsolódó adminisztrációs teher – tette hozzá György László.A felnőttképzési szabályozás változásai a vállalati belső képzésekre vonatkozó szabályok egyszerűsítését, és &nbsp;az adatszolgáltatási és adatkezelési kötelezettségek csökkentését érintik. A módosítás következtében nem tartoznak a vállalati belső képzések körébe – azaz semmilyen adminisztráció nem terheli – a hat óránál rövidebb képzéseket, valamint szintén kikerültek a törvény hatálya alól a munkavállalók számára nyújtott munka- és tűzvédelmi képzések. További fontos könnyítést jelent a vállalkozások számára, hogy a képzésekhez kapcsolódó adatszolgáltatást elég negyedévente – tehát évente összesen négy alkalommal – teljesíteniük. A belső képzésekre vonatkozó szabályok egyszerűsítésén túl minden felnőttképzés esetében kevesebb adatszolgáltatásra van szükség, valamint jelentősen – csaknem a felére – csökkent a kezelendő személyes adatok köre is.A tavaly szeptember 1-jén elindult új felnőttképzési rendszer bevezetésének célja az adminisztratív terhek csökkentése mellett a képzések mérhetőségének kialakítása és munkaerőpiaci relevanciájának javítása, a felnőttképzésben résztvevők számának növelése, valamint &nbsp;a kimenetvezérelt – azaz a szabályozás fókuszát a folyamatról a kimeneti mérésre áthelyező – képzési rendszer létrehozása volt.A 2021. január 1-én hatályba lépett változásokról szóló, részletes tájékoztató<a href="https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/a_felnottkepzesi_rendszer_szabalyvaltozasai_2021_jan_1-velpdf-1609941179961.pdf" target="_blank"> itt</a> &nbsp;érhető el. &nbsp;&nbsp;Hírforrás: ITM KommunikációKépillusztráció: Shutterstock

Felnőttképzés2021

A felnőttképzési szabályozás további jelentős egyszerűsítése azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb időt vegyen igénybe a képzésekkel kapcsolatos adminisztráció.

szabályozás

Címke

Elmúlt 1 hónapban

Rendben zajlanak a komplex szakmai vizsgák

Kézikönyv a szakképzési jogszabályok alkalmazásához

Január elsejétől tovább csökkent az adminisztráció a felnőttképzésben