A tárca parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten közölte, hogy a tájékoztató füzetet több mint 100 ezer példányban juttatják el a szakképzési centrumokhoz, a tankerületi központok által működtetett általános iskolákhoz, és még októberben megkapják a minisztériumok, felsőoktatási intézmények, illetve az egyházak által fenntartott iskolák is.Schanda Tamás a sajtótájékoztatón hozzátette, hogy a 2020 szeptemberétől iskolarendszerben oktatható 174 alapszakma listáját a munkaerőpiaci elvárások és a külföldi tapasztalatok alapján, az ágazati készségtanácsok segítségével alakították ki. Az új rendszer akkor éri el a célját, ha a lehetőségekről a diákok és szüleik, illetve a pedagógusok is értesülnek - indokolta a Tájékoztató füzet az alapszakmákról című kiadvány megjelentetését.Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a negyedik ipari forradalom átalakítja a munka világát, megváltoztatja a munkavállalókkal szembeni követelményeket, erősíti az összetettebb feladatok iránti igényt. Új szakmák jelennek meg, a munkakörök átalakulnak, egyre keresettebb a jól képzett munkaerő, így a jó szakmaválasztás, az alapok megtanulása és gyakorlati elsajátítás a legjobb belépő a munkaerőpiacra.Schanda Tamás szerint a családoknak és az országnak egyaránt érdeke, hogy a fiatalok versenyképes szaktudással gyorsan önálló egzisztenciát teremtsenek, a kormány ezért - mint fogalmazott - átlátható, a munkaerőpiachoz alkalmazkodó rendszer kialakítására törekszik.A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (MKIK) üdvözölte, hogy a kormány a keresletvezérelt szakképzés mellett kötelezte el magát. Parragh László szerint a munkaerőpiac folyamatosan változik, de - tette hozzá - a jelenlegi elvárásokat az alapszakmák jegyzéke jól tükrözi, hiszen csaknem 300 cég visszajelzésein alapul.Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy a szakképzési intézmények, vagyis a technikumok és a szakképző iskolák tananyaga jövő szeptembertől megújul, és olyan készségekre is kiterjed, amelyek megkönnyítik a további képzéseket, a korábban megszerzett tudás felfrissítését.A fiataloknak több idejük marad szakmaválasztásra, a vállalati közreműködőknek köszönhetően pedig munkakörnyezetben sajátíthatják el a szükséges ismereteket - tette hozzá.A szakképzés - mint mondta - ma már olyan karrierlehetőség, amely a biztos megélhetés mellett a fejlődést és önmegvalósítást is lehetővé teszi.A tájékoztató füzet az ITM megbízásából készült el az MKIK kiadásában. A kötet online kiadásban is megtekinthető az <a href="https://ikk.hu/files/alapszakmak_a4.pdf" target="_blank">Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján</a>.(MTI)

Alapszakmákat bemutató kiadvánnyal segíti a pályaválasztás előtt állókat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Alapszakmákat bemutató kiadványt jelentetett meg az ITM és az MKIK

&nbsp;A politikus az OECD "Education at a Glance" című kiadvány magyar vonatkozásait ismertetve kiemelte: a felsőoktatás "nemzetköziesítése" jó úton halad Magyarországon. A külföldi hallgatók aránya 2010-17 között a magyar felsőoktatási intézményekben megduplázódott, 5-ről 10 százalékra nőtt. Ez az egyik legnagyobb bővülés az OECD országai között - derült ki. A mesterképzésbe beiratkozott külföldi hallgatók aránya pedig mostanra meghaladja a 27 százalékot - hangzott el.Az elmúlt évtized kedvező tendenciái figyelhetők meg abban is, hogy 2008-18 között jelentősen emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: a 25-34 éves korosztálynál a nők körében 28-ról 37 százalékra, a férfiaknál 20-ról 25 százalékra - fogalmazott az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tovább emelkedett a felsőoktatásba bekerült fiatalok száma, idén 89.500 elsőéves hallgatót vettek fel, amit 4500-al több, mint az előző évben és 2014 óta a legmagasabb adat.A parlamenti államtitkár rámutatott: a kormány célja, hogy a magyar fiatalok jobb és versenyképesebb egyetemeken tanulhassanak és értékes diplomát szerezzenek, megállják a helyüket az életben és a munkaerő-piacon egyaránt.Az elért gazdasági eredmények lehetővé tették a felsőoktatási rendszer megerősítését. A magyar GDP-adat európai szinten is kiemelkedően magas növekedést jelez: a második negyedévben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ez az Európai Unióban mért átlagos növekedés közel négyszerese. A 2010-ben megörökölt alacsony hatékonyságú munkaerő-piaci igényektől eltávolodott felsőoktatási rendszert át kellett alakítani, ami meg is történt - hangsúlyozta Schanda Tamás, aláhúzva, hogy sikerült stabilizálni az intézmények gazdálkodását is.Az oktatás és kutatás minőségének további javítása, a tudományegyetemek nemzetközi versenyképességének további erősítése most az egyik legfontosabb feladatuk - rögzítette.Az OECD jelentése támogatóan nyilatkozott a magyar kormány szakképzést érintő terveiről is - tette hozzá.A jelentés megállapítja, hogy alacsony a szakképzéssel rendelkezők aránya a középfokú végzettségűek körében, kevesebb mint 25 százalék, szemben az OECD 40 százalékával. Az, hogy csupán minden negyedik embernek van ilyen végzettsége a kormány szerint is fejlesztendő, ez egy nagyon fontos versenyképességi szempont - rögzítette a parlamenti államtitkár.Schanda Tamás kiemelte: az idei felvételi adatokból már az látszott, egyre népszerűbb a szakképzés, egyre többen jelentkeznek erre a képzési formára.Kitért arra is: a magyar diákok nagyon jó eredményeket érnek el a nemzetközi versenyeken.Jelezte: a szakképzést tovább kívánják fejleszteni ezt a célt szolgálja a Szakképzés 4.0 stratégia, amelyet a piaci szereplőkkel közösen alakítottak ki, és amelynek része a vonzó karrier lehetőség megteremtése, a naprakész tudású oktatók biztosítása, és a vonzó tanulási környezet kialakítása. A jól végzett szakmunka stabil és kiszámítható megélhetést biztosít, valamint hozzájárul Magyarország gazdaságának további erősödéséhez.Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár közölte: a jelentés elismeri, hogy az óvodáztatás nagyon komoly fejlődésen ment keresztül Magyarországon. Ez is volt a kormány célja, amikor 2015-ben 3 éves kortól kötelezővé tették az óvodáztatást - mutatott rá. Úgy fogalmazott, hogy mára az óvodáztatás lényegében teljes körűnek mondható.Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy a jelentés megmutatta: Magyarországon egy nevelőre 12 gyermek jut, míg az EU-átlaga 15, az OECD-átlaga pedig 16.Az alap- és középfokú oktatásban a kutatás szerint a magyarországi tanár-diák arány kedvezőbb az OECD-átlagánál, utóbbi 15, míg Magyarországon 11 diák jut egy pedagógusra.A felmérés vizsgálta a nők arányát is - tette hozzá, kiemelve: Magyarországon a pedagógus pálya hagyományosan női foglalkozásnak számít, a nők aránya ennek megfelelően összesen 82 százalékos.A pedagógus óraterhelés szintén alacsonyabb, mint az OECD-átlag, nálunk 648 óra egy pedagógus átlagos óraterhelése, míg az OECD-adat 783. Kiemelte: ennek alapvetően a hosszabb magyarországi nyári szünet az oka.A köznevelési államtitkár elmondta: a felmérést az OECD minden évben közzéteszi, s abban alapvetően 2016-17-es adatok szerepelnek.Forrás: MTIKép: Shutterstock

Az OECD elismeri a kormány céljait és eredményeit az oktatás területén - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára

kiadvány

Címke

Elmúlt 1 hónapban

Alapszakmákat bemutató kiadványt jelentetett meg az ITM és az MKIK

Schanda: az OECD elismeri a kormány céljait és eredményeit az oktatás területén