Minőségbiztosítási rendszer a szakképzésben

A szakképzés átfogó átalakítása során, a Szakképzés 4.0 Stratégia célkitűzéseinek megfelelően, új, egységes minőségirányítási rendszer (MIR) került bevezetésre a szakmai oktatásban, amely az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszeren (EQAVET) alapul.

Az átalakítás kiemelt célja volt a minőség javítása, mely a hatékonyság növelésének fontos eszköze. Ennek köszönhetően a duális képzés fejlesztésének egyik sarokpontja a minőségirányítás több ponton történő bevezetése volt.

A szakképző iskoláknak 2022. augusztus 31-ig kellett kialakítaniuk a minőségirányítási rendszerüket, amely minőségpolitikából, átfogó önértékelésből, ezekre épülő beavatkozó és fejlesztő tevékenységekből áll. A minőségpolitika középpontjába a szakképzés minőségének növelését kellett helyezni. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott minőségcélok a szakképzési alapfeladat ellátás minőségének biztosítására és fejlesztésére fókuszáltak, ezek elérése érdekében kellett a működési elveket, módszertant, folyamatokat is átgondolni. 

A szakképzésért felelős minisztérium szakértői csoportja kidolgozta az Önértékelési kézikönyvet, amely módszertani útmutatást és támogatást nyújtott a szakmai oktatást folytató szakképző intézményeknek a minőségirányítási rendszerük kialakításához, és azt követő működtetéséhez. 
 

Az Önértékelési kézikönyv tartalmazza a MIR kiépítésének követelményeit, módszertani megvalósítását, és az önértékelés folyamatát az intézményre és a vezetőre vonatkozóan. Tartalmazza az értékelési szempontokat, amely alapján az önértékelést kell elvégezni. Az önértékelés keretében intézményi szinten és vezetői szinten is vizsgálják az oktatói értékelési rendszer működtetését, és a vezető szerepét.
 

Értékelések ütemezése:

• Intézményi önértékelés kétévente: A hatékonyságot kétévente átfogó önértékelés keretében kell vizsgálniuk az iskoláknak, azonban évente kell a kitűzött indikátorok teljesüléséről, valamint a külső és belső partnerek elégedettségéről egy teljes képet kapniuk.
• Oktatók és intézményi vezetők értékelése háromévente: Az oktatók értékelését a szakképzésért felelős miniszter által kiadott módszertani javaslat alapján a szakképző intézmény minőségirányítási rendszerében meghatározottak szerint az igazgató végzi. Az intézményi vezetők értékelésébe be kell vonni a fenntartót, az igazgató értékelését a fenntartó végzi.
• Intézmények négyévenkénti külső értékelése: A külső értékelést az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. a szakképzésért felelős miniszter által kiadott Külső értékelési kézikönyv alapján végzi. A külső értékelés szempontrendszere megegyezik az önértékelés szempontrendszerével.
   

A MIR által garantálható az intézményrendszer működési színvonalának emelkedése. Az egységes rendszer kialakításával a folyamatok átláthatóvá válnak, illetve monitoring rendszerként is működik az eredményesség nyomon követése érdekében. 

Fő célok:

• minőségi oktatás biztosítása;
• oktatás minőségének nyomon követése és adekvát fejlesztések megvalósítása;
• intézményi monitoring kialakítása, indikátorok használata, partneri mérési rendszer működtetése;
• oktatói teljesítmény monitorozásának intézményi szintű kialakítása.
   

Összhangban a szakképző intézmények minőségirányítási rendszerének követelményeivel, a duális szakképző helyek minőségirányítási rendszere is minőségirányítási politikából, átfogó önértékelésből, javító és fejlesztő tevékenységekből áll. A jogalkotó elvárása, hogy a szakképzésben folytatott tevékenységüket folyamatosan gondolják újra és fejlesszék, mivel a munkahelyi körülmények között nyújtott minőségi oktatás hatékonysága a sikeres szakmai vizsgát követő munkaerő-piacon történő elhelyezkedés esélyét növeli, így jótékony hatása már rövidtávon megjelenik.

Az Önértékelési kézikönyv itt elérhető.

Forrás: Cedefop

Fotó: Shutterstock