Csökkent a lemorzsolódás

A kihívásokkal teli digitális oktatás sem rontott a diákok tanulmányi eredményein: a félévi bizonyítványok tanúsága szerint töretlenül csökken a bukások száma és megint kevesebb gyereket fenyeget a lemorzsolódás veszélye, mint az elmúlt tanévben. A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem fontos, új elemeit jelentő orientációs osztályokról és a műhelyiskolákról Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár beszélt a Magyar Nemzetnek. 

A lap kiemelte: sikerrel vette föl a harcot a korai iskolaelhagyás ellen a kormány. Az Oktatási Hivatal (OH) a 2016/17-es tanév óta működtet jelzőrendszert, hogy kiszűrjék és időben megakadályozzák a problémás diákok iskolarendszerből való kisodródását. A bevezetés tanévében több mint nyolcvanezer olyan diákot találtak, akiket a rossz jegyeik, illetve a túlzásba vitt hiányzásaik miatt a lemorzsolódás fenyegetett, ez az akkori tanulólétszám 10,85 százaléka volt.

Az érintettek azóta minden tanévben fokozatosan kevesebben lettek. Tavaly nyáron már csak ötvenezren tartoztak a veszélyeztetettek közé, ami mindössze 6,8 százalékos arány, a mostani tanév első félévében pedig még kevesebben, 35 492-en igényelnek extra segítséget a tanulmányaikhoz (6,33 százalék).

2018-ban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal jóvoltából külön kompetenciamérést vezettek be a szakképzésben, aminek eredménye alapján speciális egyéni vagy csoportos fejlesztést kapnak a lemaradók –írta a Magyar Nemzet 

Az innovációs tárca tájékoztatása szerint ez a pluszsegítség annyira hatékonynak bizonyult, hogy egyetlen tanév alatt felére szorult vissza a bukási arány. A 9. és 10. évfolyamosok körében végzett mérésnek (amely nem azonos az országos kompetenciaméréssel) részét képezi többek közt egy figyelemteszt, emlékezetteszt, anyanyelvi, matematikai feladatsor, de vizsgálják a tanulók szókincsét, szövegértését is.

Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a lapnak kiemelte, hogy a kedvező adatok kapcsán meg kell emlékezni a szakképzésben tavaly bevezetett ösztöndíjrendszerről is.

A havi nyolc- és tizenötezer forintos juttatás nemcsak a felvételihez hozta meg a diákok kedvét (a szakmaszerzés az utóbbi két felvételin többeket vonzott, mint a gimnázium), de úgy tűnik, a fix bevétel kellő motivációt ad a bent maradáshoz és a tanuláshoz is.

Pláne, hogy a képzés második, gyakorlati felében 25-26 ezer, sőt akár százezer forintra is emelkedhet a diákok fizetése, a végső szakvizsga sikerét pedig 150–300 ezres pályakezdési támogatással honorálja a kormány.

Az eredményeken tovább javíthat a szakképzésben bevezetett teljesítményalapú bérezés is. Mint ismert, az oktatók ettől a tanévtől már új minősítési rendszer szerint kapják a – korábbinál magasabb összegű – fizetésüket, megéri tehát extra energiákat befektetniük, például a leszakadók felkarolásába.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a szakképzési rendszer megerősítésének egyik legfontosabb célja, hogy vonzóbbá tegye a képzési kínálatot, ezzel is csökkentve a lemorzsolódást.

– A fiatalok új szemlélettel kidolgozott, a gazdaság igényeit tükröző követelmények alapján sajátíthatnak el korszerű szakmai kompetenciákat. Akik gyorsan szeretnének kitanulni egy biztos elhelyezkedést és tisztességes bérezést ígérő szakmát, ezt a szakképző iskolákban három év alatt elérhetik.

Az ötéves technikumok érettségit is adnak, megkönnyítik a továbblépést a szakirányú felsőoktatásba. A szakképzés így sokféle hátterű fiatal számára lehet előnyös választás, hiszen mindenki megtalálhatja benne az egyéni élethelyzetének, karrierterveinek leginkább megfelelő képzési formát – fogalmazott, hozzátéve: szakképzési ösztöndíj minden diáknak jár, tanulmányi átlagtól függően azoknak is, akik nem duálisan tanulnak. Kiemelte továbbá, hogy a lemorzsolódás visszaszorítását szolgálja az orientációs osztályok indítása is. Ide várják azokat, akik befejezték az általános iskolát, de felzárkóztatásra szorulnak és bizonytalanok a továbbtanulásban. A kísérleti program igen népszerű, tavaly négyszeres volt a túljelentkezés, ezért egyre több iskola indít ilyen előkészítő évfolyamot. 

Nem engedik el azok kezét sem, akik már végzettség nélkül kiléptek a közoktatásból. Számukra a műhelyiskolai képzés jelent kiutat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által indított pilotprogramban az idei tanévben 117-en vesznek részt. – A műhelyiskola nagy hangsúlyt helyez a gyakorlatorientált oktatásra, a részszakmát egy mester mellett, az iskola tanműhelyében vagy munkahelyi körülmények között, egy–öt fős csoportokban lehet elsajátítani. Jelenleg asztalosipari szerelőket, bolti előkészítőket, pénztárosokat, pincérsegédeket és szobafestőket is képeznek – magyarázta Pölöskei Gáborné, hozzátéve, az iskola elvégzésekor a diákok egy szakmai bizonyítványt kapnak, amivel megnyílik előttük az út a munka világa és a továbbtanulás felé is.

A helyettes államtitkár szerint a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez hozzájárul az ágazati alapoktatás bevezetése is, amelynek lényege, hogy a tanulónak csak azután kell konkrét szakmát választania, hogy a szektorra jellemző alapismereteket már elsajátította.

Így mindenki megalapozott döntést követően folytathatja tanulmányait.

A KSH 2019-ben közölt utoljára országos adatot a lemorzsolódásról, akkor 11,8 százalékos volt a végzettség nélküli iskolaelhagyás. Frissebb adatokat a jövő hónapra ígér a hivatal.

Forrás: Magyar Nemzet

Képillusztráció: Shutterstock