Ágazatválasztó – 14. rész: Mezőgazdaság és erdészet ágazat

A mezőgazdaság és az erdészet egyszerre jelent kapcsolatot a természettel, hagyományt és innovációt. Az ágazatban dolgozók munkája nélkülözhetetlen a mindennapi élethez: az élelmiszer-termeléstől az erdők fenntartásáig, a fenntarthatóság és a környezetvédelem kiemelt szerepéig. A fiatalok számára itt nemcsak biztos szakmai jövő, hanem egy értékteremtő, felelősségteljes hivatás is vár. Cifer Attila, a KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium igazgatója mutatja be, miért érdemes ezt az utat választani.

Hogyan mutatná be röviden a mezőgazdaság és erdészet ágazat jelentőségét a mai világban?  

Talán ez a legalapvetőbb fontosságú terület. Az agrárium biztosítja az élelmiszert, a nyersanyagok egy részét számunkra, az erdészet pedig az ökológiai egyensúlyt, a természetes körforgás alappillérét. Olyan erőforrásokat foglal magába ez a terület, amelyek a gazdasági kérdések mellett létünk alapjait is meghatározzák. Szó szerint mezőgazdaság és erdészet nélkül a puszta létünk is megkérdőjeleződne.

Milyen szakmákat sajátíthatnak el a tanulók ebben az ágazatban, és melyek a legkeresettebbek jelenleg a munkaerőpiacon? 

Az ágazat kínálatában szerepel szakképző iskolai képzésben: Erdőművelő-fakitermelő, Gazda, Kertész és Mezőgazdasági gépész; technikumi képzésben pedig Mezőgazdasági gépésztechnikus, Földmérő, Földügyi és térinformatikai technikus, Kertész technikus, Mezőgazdasági technikus, Erdésztechnikus és ezek szakmairányai. Az elhelyezkedés és a várható fizetések alapján az elmúlt évben lovász szakmairány és a földmérő, földügyi és térinformatikai technikusok iránt volt arányaiban a legnagyobb kereslet, létszámban talán a kertész technikusok (különféle szakmairányai) szerepeltek legnagyobb súllyal, de ez a nemzetgazdaság működésétől, beruházásoktól függően évről-évre változik. Az is megfigyelhető egy-egy képzés esetén, hogy a kibocsátó intézmény felkészültsége, képzési formái is meghatározzák a frissen végzettek munkaerőpiaci lehetőségeit.

Hogyan jelenik meg a modern technológia és a digitalizáció a mezőgazdasági és erdészeti képzésekben? 

Napjaink nélkülözhetetlen szereplője a modern gép és eszközpark, valamint a digitális technológia. Ma a biztonságos, egészséges, gazdaságos termelés elképzelhetetlen drónok, szkennerek, szenzorok által gyűjtött adatok és az ezeket feldolgozni képes szoftverek hiányában. A technológia segít bennünket, de továbbra is elengedhetetlen a jól képzett felhasználó, aki az elemzésekből megfelelő következtetéseket vonhat le. A középfokú szakképzésben résztvevő intézményeknek az elmúlt időszakban lehetőségük nyílt a felszerelésük, eszközparkjuk megújítására, így ma már elmondható, hogy nagyon sok helyen a legkorszerűbb technológiákkal találkozhatnak a tanulók, a valódi  piaci elvárásoknak megfelelően.

Az ágazatban dolgozóknak szoros kapcsolatuk van a természettel. Ön szerint milyen személyiségjegyek és attitűdök szükségesek ahhoz, hogy valaki jól érezze magát ezen a pályán? 

Környezetünk hat ránk, ismernünk kell akár természetes akár épített környezetben élünk. Az ágazatban dolgozóknak mindkét helyszín otthonos lehet.  Terepen tevékenykedünk, ez nem helyettesíthető semmivel, tehát szükséges, hogy vállaljuk a természeti elemek kihívásait ugyanakkor a modern technológiáknak köszönhetően egyre több informatikai eszközt is használunk, így az irodai tervezés vagy adatfeldolgozás is része az életünknek. Erre a kettősségre lehet szükségünk, természetesen az adott szakmának megfelelő arányban. A természetben zajló változás a mi életünk része is, ezért szükséges az innovatív hozzáállás. 

Milyen lehetőségeket kínál az ágazat a fiatalok számára itthon és nemzetközi szinten – akár továbbtanulás, akár munkavállalás terén? 

Jelenleg igen széles a paletta. A szakirányú felsőfokú képzéshez megnyílnak a lehetőségek a technikusi vizsga (emelt szintű érettségi) megszerzésével és a munkaerőpiac is széles körben fogadja a frissen végzett szakembereket. Megfigyelhető volt az elmúlt években, hogy a fiatalok gyakran ötvözték a két lehetőséget és munka mellett kezdték meg vagy folytatták a felsőfokú tanulmányaikat. Az Erasmus+ utaknak köszönhetően egyre gyakoribb, hogy egy pályakezdő nem csak hazánk lehetőségeiben, hanem európai térségben gondolkodik, amire az oktatás egységes nemzetközi rendszere lehetőséget ad.

Mit gondol, hogyan formálják a klímaváltozás, a fenntarthatósági szempontok és az új technológiák a mezőgazdaság és az erdészet jövőjét? 

Ez az a változás, ami állandó és alapvetően befolyásol bennünket. A mértékét még lehet vitatni, számtalan különböző előrejelzést ismerünk, de a létét ma már tényként kezeljük. Mivel élőlényekkel foglalkozunk, ezért rájuk is hat a változás. Folyamatosan keresnünk kell, hogy az adott éghajlati paraméterek, fenntarthatóság és gazdaságosság tükrében milyen változásokat szükséges eszközölnünk. A változás folyamatos, így sosem érhetünk ennek a munkának a végére. Talán éppen ez indukálja az új ötletek megszületését, az új technológiák kidolgozását és alkalmazását a szakterületeinken.

Forrás: IKK

Kép: Shutterstock